Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Mihály László, Szilágyi Aladár
Titlul articolului: Vihar után párbeszéd és közeledés Tusnádfürdõn - Béke-jobb?
Numărul fotografiilor: 8
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=180&menu=


Talán a szervezõk is elcsodálkoztak azon, hogy az idei elõadásokon jóval több RMDSZ-es képviselõ jelent meg, mint a korábbi években. Így már az sem volt, amivel az ellenzék dobálózni tudott volna – ahogyan tette korábban, hogy õk ugyan küldtek meghívót mindenkinek, csak az RMDSZ-esek nem jöttek el –, és ez talán így is volt jobb, igaz, némileg langyosabbá tette a Tusványost, mint ahogy mindenki megszokta. A népes RMDSZ-es részvétel viszont nem véletlen: állítólag valamennyi képviselõ és szenátor megkapta az utasítást: akit meghívtak a szabadegyetemre, ott kell lennie – elvégre ez nyitott ernyõszervezet, vagy mi a szösz. Ennek ellenére magának Markó Béla szövetségi elnöknek a részvétele az utolsó percig bizonytalan volt, a szkeptikusok már le is tettek a Tõkés–Markó-találkozóról, ezért is lepõdtek meg annál jobban, amikor a kockás ingben megjelent államminiszter nemcsak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével ült le egy asztalhoz, hanem Orbán Viktorral is. Markó késõbb lapunknak úgy magyarázta látogatását, hogy „tévedtek azok, akik arra voksoltak, hogy én nem jövök el. Tisztában vagyok azzal, hogy nekem kell lépnem a nyitás érdekében, és tegyük félre az apró-cseprõ hiúságokat, hogy ki mikor és hol nyitja ki az ajtót a másik számára.”

Enyhülõ hangnem

A nyitás érdekében tett lépések annyira meglepték a tõsgyökeres „tusványozókat”, hogy jóval visszafogottabban bírálták a magát ernyõszervezetként egyre többször emlegetõ RMDSZ-t. Tõkés László persze mondta a magáét, vérszemet kapva, amikor poénjain a vele szemben ülõ Orbán is nevetett, viszont püspök létére arról is megfeledkezett, hányadik parancsolat is a „Ne lopj!” A Fidesz-elnök ezzel szemben jóval elnézõbb volt, mint korábban, és közös álláspontra tudott jutni Markó Bélával. Igaz, ehhez Markónak is kellett engednie. Mindenképpen a fideszesek szimpátiáját nyerte el azzal, hogy bírálta a magyar kormányt a Szülõföld Alap bénultsága miatt. Orbánt viszont, úgy tûnik, sikerült meggyõzni az RMDSZ stratégiájáról, hiszen a Fidesz-elnök azt mondta, komoly eredményként értékeli a kulturális autonómia irányába tett eddigi lépéseket. „Olyan idõket élünk, amikor az autonómiát nem fogják kikiáltani” – mondta Orbán, kiváltva ezzel egyes RMDSZ-ellenes szólamokat hirdetõk nemtetszését. Az exminiszterelnök szerint a fejlesztési régiók újragondolása fontos elsõ lépés az autonómia felé, amellyel Romániának szembe kell néznie, ha uniós taggá akar válni. E fejlesztési régiók, valamint az észak-erdélyi autópálya ügyében közös lobbiba is kezd az RMDSZ-szel, amelylyel a Markóval való egyeztetése eredményeként rendszeresítik a konzultációkat: „Állandó kapcsolattartás lesz az RMDSZ és a Fidesz – MPSZ között. Szeretnénk kiszámíthatóbbá tenni a két szervezet közötti kapcsolatot” – mondta Orbán, kijelentve, hogy várhatóan szeptember közepén a párt hivatalos delegációja látogatást tesz Romániában, s részletesebb tárgyalásokra is sort kerítenek.
Találkozóján a két elnök tisztázta: érdekeltek abban, hogy az eddigi együttmûködés elvi alapjait átmentsék a jövõbe. Egyik ezek közül az, hogy nem Budapesten kell meghatározni, mi a legjobb politika a határon túli magyarságnak. Az autonómia ügyét a Fidesz támogatja, azokkal a határon túli magyar szervezetekkel tud szorosan együttmûködni, amelyek az autonómiát legfontosabb törekvésüknek tartják.
Hasonlóképpen közös az álláspont a kettõs állampolgárság kérdésében, ahogy Orbán mondja: „alapvetõ nemzetpolitikai kérdésekben egyetértünk”, vagy ahogy Markó: „egyetértek Orbán Viktorral”. A Fidesz-elnök szerint a kettõs állampolgárság legjobban a szórványmagyarság javát szolgálná, hiszen az asszimiláció õket veszélyezteti a leginkább. Az Európai Néppárt e két magyar szervezete, a Fidesz és az RMDSZ – amikor az utóbbinak európai parlamenti képviselete is lesz – közösen lép majd fel Strasbourgban a határon túli magyarság ügyében.

A hétvégi történéseket követõen néhány erélyi magyar politikust kértünk fel a helyzet értékelésére. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét immár Bukarestben sikerült utolérnünk kérdéseinkkel.
– Az RMDSZ elnökének jelenléte Tusnádon, találkozása Orbán Viktorral, illetve Tõkés Lászlóval minden bizonnyal köthetõ valamilyen elõzményekhez. A történteknek van-e közük az elõrehozott választások sokáig nyitott kérdéséhez, vagy netán az Európai Néppárt ösztönzésére jött létre a találkozó?
– Amikor Tusnádra elmentem, már jól tudtam, hogy nem kerül sor az elõrehozott választásokra. Ez semmiképpen sem volt szempont. Az volt a legfõbb indíttatásom, hogy az RMDSZ-nek nyitottságot kell mutatnia, párbeszédre késznek kell lennie minden pillanatban, és komolyan kell vennünk azt, amit mi magunk hirdettünk meg, hogy minden tisztességes véleménynek, szándéknak „védõernyõt” akarunk biztosítani. Nemcsak azoknak, akik adott esetben velünk vagy velem egyetértenek, hanem azoknak is, akik bírálnak. Ami Orbán Viktort illeti, valóban volt nemrég egy hoszszú és hasznos megbeszélésünk Budapesten, ahol megegyeztünk abban, hogy az elkövetkezõ idõszakban szorosabban próbálunk együttmûködni, rendszeres konzultációt építünk ki. Egyébként mindkét szervezet tagja az Európai Néppártnak, ez azt jelenti, hogy az európai fórumokon is oda kell figyelnünk egymásra. Ám nem ez az egyetlen indoka a jelenlétemnek, hanem az, hogy számos olyan kérdés merül fel a Kárpát-medencei magyarság életében, amellyel kapcsolatosan szükségünk van egymás véleményének ismeretére. Az a természetes, hogy rendszeresen konzultáljunk, és az nem volt természetes, amikor épp nem ezt tettük, tehát amikor akadozott köztünk a kapcsolat. Egyébként, ami Orbán Viktort illeti, az az igazság, hogy én vele régtõl nagyon jó személyes viszonyban vagyok, ez mindvégig így volt.
– Egy sajtófeltételezés szerint már Budapesten megállapodás született arról, hogy „Markó Béla hajlandó néhány embert helyzetbe hozni a Fidesz barátságos semlegessége ellenében”.
– Feltételezések vannak, feltételezések lesznek, de nem kívánok ezekre reagálni. Az van, amit nyilvánosan is elmondtunk: a minél szorosabb együttmûködés igénye.
– Tõkés László totális párbeszédet kezdeményezett, Ön is hangsúlyozta a teljes nyitottságot; ez a kétfajta „maximalizmus” reálisan találkozhat-e valahol?
– Persze, mindenki mondhatja azt, hogy párbeszédet akar, inkább az a kérdés, hogy ezt tetteivel ki miként bizonyítja. Azzal, hogy én Tusnádon részt vettem ezen a megbeszélésen, valóban azt bizonyítom, hogy nemcsak nyilatkozataimban akarok párbeszédet, hanem a gyakorlatban is próbálom érvényesíteni. Azt, hogy Tõkés László püspök úr mennyire akar vagy nem akar párbeszédet, azt nem nekem, hanem neki kell bizonyítania.
– Némi ellentmondás van abban, hogy egyes tudósítások szerint Ön elégtétellel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor, a Fidesz „rájött”: az autonómiát nem lehet máról holnapra kivívni, a kulturális autonómia reménybeli megvalósítása lehet e törekvéseket illetõen az elsõ lépés, másrészt szombaton, amikor Orbán Viktor csak a „Tõkés-vonal” képviselõivel találkozott, akkor teljesen elvetették az RMDSZ-féle kisebbségi törvénytervezetet.
– Én nem nyugtáztam „elégtétellel”, hogy Orbán Viktor miként viszonyult ehhez a kérdéshez, csak azt mondtam el, hogy alapvetõ kérdésekben egyetértünk.

Szász: Versenyezni, megegyezni

Szász Jenõ, az MPSZ országos elnöke is jelen volt a tusványosi táborban.
– Elnök úr, lezajlott az Orbán–Markó-, illetve a Markó–Tõkés-találkozó, hogyan látja, várható-e változás az RMDSZ és a „többiek” viszonyában?
– Az elõrehozott választások felvetõdése Markó Béla magatartásában is változást hozott az elmúlt néhány esztendõhöz képest. A szervezõknek, az erdélyi jobboldalnak, azaz a mi nagyvonalúságunknak köszönhetõ, hogy meghívtuk az elnök urat a táborba. Az más lapra tartozik, hogy elõadásában mindenki azt mondta, amit vártunk tõle. Tehát nem okozott meglepetést, amikor azt mondta, hogy akár a demokráciának a megsértésével is egypártrendszerre törekszik, tehát nem kívánják, hogy több szervezetet hozzon létre az erdélyi magyarság. Tõkés püspök úr meg azt mondta, hogy az RMDSZ-en belül nem lehet egységre törekedni, a kirekesztõk és a kirekesztettek nem tudják ugyanazt a szervezeti egységet építeni. Tehát érdemi elõrelépés nem történt. Nem is lehet ezt párbeszédnek nevezni, hiszen mûfajilag egy szabadegyetemen elhangzott két elõadásról van szó. A kérdezõk nem tudták igazán szembesíteni Markó elnök urat az erdélyi magyar valósággal, mert az írásban megfogalmazott kérdéseknek köszönhetõen egyféle barátságos környezetet teremtettünk.
Mi az RMDSZ egységretorikájával szemben a Magyar Polgári Szövetség szempontjából továbbra is a választás szabadságát hirdetjük, azt mondjuk, hogy meg kell kezdeni az erdélyi magyar rendszerváltást, a politikai életen belül egyfajta tisztulásra van szükség. Az MPSZ törekvése: az elkövetkezõ években teremtsük meg annak a kereteit, hogy a mindenkori helyhatósági választásokon versenyhelyzet alakuljon ki, a két versenypárt mérkõzzön meg, a négyévente esedékes önkormányzati választásokon erre sor kerüljön, és a parlamenti választások elõtt megegyezésre törekedjünk. Az összmagyar belsõ választások nyomán, vagy pedig a helyhatósági választásokon kialakult arányok figyelembevételével állítsunk közös listát a parlamenti választások alkalmával, ez már mondhatni technikai kérdés. De az együttmûködést, amelyet a parlamenti képviselet szempontjából meg kell valósítanunk, nem az RMDSZ vagy az MPSZ égisze alatt, hanem – akár mint a Felvidék esetében – egyfajta koalíció vagy egy új keretszervezet által kell gyakorolni.
– Egy alapvetõ téma az autonómia kérdése volt. Orbán elnök úr részérõl elhangzott: a Fidesz látja azt, hogy máról holnapra nem lehet kikövetelni, kicsikarni az autonómiát, s az elsõ lépések megtörténtek a kulturális autonómia megteremtése érdekében…
– Én tudom, hogy Orbán Viktor pénteken találkozott Markó Bélával, szombaton viszont velünk tárgyalt, s az autonómiakérdést részletesen megtárgyaltuk azon a tanácskozáson, amelyen Szilágyi Zsolt kollégám és Toró T. Tibor parlamenti képviselõ is részt vett. Abban maradtunk, hogy a Székely Nemzeti Tanács által elkészített, a székelység területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet Sógor Csaba és Garda Dezsõ ismét benyújtott a parlamentben, támogatni kell, mert jó tervezet. Ugyanakkor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott, tavaly benyújtott, személyi autonómiáról szóló törvénytervezetet is jónak tartjuk, azt is támogatni kell. Viszont az RMDSZ által elkészített kisebbségi törvénytervezet – azon a megbeszélésen valamennyien úgy ítéltük meg – nem oldja meg az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, sõt, kimondottan rossz javaslatnak tartjuk.
– Pedig éppen Ön nyilatkozta azt, hogy az úgynevezett autonómiakódexben helye volna ennek a törvényjavaslatnak is.
– Én azt mondtam, ha nem tudunk konszenzusra jutni és az SZNT, illetve az EMNT tervezete elbukik a parlamentben, akkor esedékes egy egységes autonómiakódexet kidolgozni, amely egyidejûleg rendezi a személyi autonómia, valamint a székelyföldi területi autonómia kérdését.
– Önök komolyan gondolták, hogy több székelyföldi területi MPSZ belépne a Fideszbe?
– A Fidesz meghirdette a határon túli tagság fogalmát, legutóbbi kongresszusukon ezt kodifikálták, és ha jól értesültem, a háromszékiek azt a szándékukat fogalmazták meg, hogy õk akár testületileg, szervezetként belépnének. Egyébként nem lehetséges testületi párttagság, csak az egyéni, de a háromszékiek szándékából azt az elvi, értékrendbeli közelséget kell érteni, ami természetes a Fidesz és az erdélyi MPSZ között. Úgy is fogalmazhatnék, hogy testvérpárt vagyunk, s ennek köszönhetõen rendszeres konzultáció folyik közöttünk. Ennek az együttmûködésnek volt köszönhetõ, hogy Tusnádfürdõn a Fidesz–RMDSZ formális találkozó után volt egy érdemi találkozó a Fidesz vezetõje és az erdélyi magyar jobboldal között.

Toró: Összefér kettõs minõségem

Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselõt is mint a megbeszélések résztvevõjét kérdeztük.
– Képviselõ úr, mit tart a legfontosabbnak a tusványosi RMDSZ–Fidesz „minicsúcs” alkalmával elhangzottakból?
– Tulajdonképpen egy jó hangulatban zajló tárgyalás volt a két szervezet között, ahol a Fidesz részérõl Orbán Viktor, Martonyi János és Németh Zsolt vett részt, az RMDSZ részérõl pedig Markó Béla, Kelemen Hunor és jómagam. Kiemelendõ a rendszeres együttmûködésre való törekvés a két politikai formáció között. Markó Béla meghívta Orbán Viktort Bukarestbe hivatalos látogatásra, erre valamikor szeptember második felében kerül sor, amikor a Fidesz elnöke találkozik a román politikai élet vezetõivel, ezt aztán egy erdélyi körút követi, ahol a magyar küldöttség találkozik a magyarság különbözõ országos és helyi vezetõivel. Fontos téma volt a fejlesztési régióhatárok megváltoztatásának kérdése, tételesen a székelyföldi régió elfogadtatása. Közbenjárást ígértek az Európai Néppártnál, hogy az Európai Unióval is fogadtassák el ennek a szükségességét.
Kiemelten fontos volt a háromoldalú egyeztetés szükségessége a nemzetstratégia külpolitikai vonatkozásaiban, tekintettel az autonómiatörekvések hangsúlyosabb képviseletére az Európai Unióban és az Európai Parlamentben, az RMDSZ, az EMNT és a Fidesz közötti együttmûködés által, amire Markó Béla is és Orbán Viktor is pozitívan reagált. Úgy tûnik, ezzel beindulhat egy régóta nem tapasztalt gyakorlat, a nemzetstratégián belüli külpolitikai egyeztetés gyakorlata, hiszen az autonómia kivívásában csak az egységes fellépés vezethet eredményre.
Magyarországi partnereink javítható törvénynek ítélték meg a kisebbségi jogszabálytervezetet. Elhangzott, hogy további egyeztetésre van szükség az RMDSZ, az egyházak és a civil társadalom képviselõi között. Ennek a társadalmi vitának az eredményeit kell a parlamentben érvényesíteni.
– Van-e reális esélye annak, hogy az RMDSZ és az EMNT között valódi párbeszéd induljon meg?
– Nagyon remélem, hogy Tusványos az elsõ lépés volt. A Tõkés–Markó-vitában számos olyan probléma merült fel, amelyet a két vezetõ különbözõ módon ítél meg, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy bizonyos kérdésekben együtt kell fellépnünk, egységes álláspontra kell jutnunk. Ezért remélem, hogy ez nemcsak egy aktuálpolitikai, konjunkturális találkozó volt, hanem folytatása is lesz, csúcsszinten és szakértõi szinten is. Jómagam mint RMDSZ-képviselõ és az EMNT alelnöke – különben e két pozíció között nem látok semmiféle összeférhetetlenséget – azt fogom szorgalmazni, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben együttmûködésre vagyunk utalva – ilyen az autonómia kérdése is –, tegyük félre a nézeteltéréseket.

Szilágyi: Egy lépés a párbeszéd felé

Szilágyi Zsoltot, az MPSZ országos választmányának elnökét mint a szabadegyetem egyik szervezõjét és animátorát kérdeztük:
– Aktív résztvevõként hogyan látja, lesz-e eredménye Markó Béla ottani jelenlétének és találkozásának Orbán Viktorral, illetve Tõkés Lászlóval?
– Szervezõként örülünk annak, hogy létrejött ez a vita, a tusványosi nyári szabadegyetemet mindig is a gondolatok pluralizmusa, a vélemények sokszínûsége jellemezte. Tudjuk azt, hogy komoly nézetkülönbségek vannak a jelenlegi erdélyi magyar politikában, és nem hisszük, hogy ez az egyszeri vita helyettesítheti az érdemi és állandó párbeszédet, de komoly lépés lehet afelé, hogy az a dialógus, mely az erdélyi magyar–magyar összefogást hivatott megvalósítani, elkezdõdjék.
– Várható-e kézzelfogható lépés a közeljövõben?
– A magyar–magyar párbeszéd alapja egyrészt az autonómia kapcsán alakulhat ki, másrészt a demokratikus értékek közös vállalása révén. Az erdélyi magyar törésvonalak az autonómiához való viszonyulás, illetve a pluralizmus különbözõképpen való megítélése következtében alakultak ki. A magyarországi politika nyilván nem döntheti el helyettünk, miként kell megoldani az itteni nézeteltéréseket, viszont kezdeményezõ módon léphet fel a tekintetben, hogy ez a párbeszéd elkezdõdjék. Úgy érzem, Tusnádon többé-kevésbé ez történt. Közös megegyezés alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a pénteki napot a meghívottak szempontjából olyan formában szervezzük, hogy Tõkés Lászlót és Markó Bélát is ugyanarra a napra hívjuk meg.

 

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.